JAJ DE SZÉP, KI SZABADON JÁR

Ma van a sajtószabadság napja. 

Mit is értünk ez alatt a fogalom alatt? Nagyjában-egészében a sajtó alkotmányos alapjogát az információk gyűjtésére és terjesztésére, és az ehhez kapcsolódó szabad véleménynyilvánítás jogát.

Ezen a helyen, ebben a korban talán nem is tudjuk, milyen kivételezett helyzetben vagyunk, hogy nem kell (igazán) küzdenünk a sajtószabadságért. Tőlünk karnyújtásnyira lévő országokban korántsem ilyen fényes a helyzet.

Jó pár darabbal büszkélkedhetünk a szabadsághoz köthető szókapcsolatokból is:

szabad a gazda - 

mindenki azt tehet, amit akar;
(akkor mondják, ha nem tudnak válaszolni:) Mondd meg!

szabad a pálya - mindenkinek van esélye egy bizonyos dologban, nyitva állnak a lehetőségek

szabad a vásár - mindenki azt tehet, amit akar

szabadjára enged - nem fogja vissza, nem nyomja el érzéseit, indulatait

szabad, mint a madár - teljesen független, szabad

szabadlábon van - nincs börtönben vagy őrizetben

szabadlábon védekezik - nincs letartóztatva a bírósági eljárás alatt

szabadlábra helyez - kienged a börtönből

Forrás: Magyar szólások és közmondások szótára

SZÓKAPCSOLATOK: TÁNC

Ma van a tánc világnapja. A dátum Jean Georges Noverre születésnapjához (1727. április 29.) kötődik. A francia Noverre-t, táncost és balettmestert tartják a balett egyik ősatyjának. Noverre szerint a balett lényege, hogy a mozdulatok és a mimika segítségével jelenítse meg a szereplők lelkialkatát és fejezze ki érzéseiket.

Hogyan is lehetne meghatározni, mi a tánc? Vallási, előadói, társas vagy önkifejezési céllal gyakorolt művészet, amely a test ritmikus, zenére történő mozgásához kapcsolódik. A tánc az emberek közötti metakommunikáció egyik formája is, ugyanakkor állatok táncairól is beszélünk. Az irodalomban az élettelen dolgok mozgását is nevezhetjük táncnak ("a levelek táncoltak a szélben").

A tánc világnapja alkalmából érdemes összegyűjteni, hogy milyen szókapcsolatok léteznek a magyar nyelvben, amik a tánc, táncolás szavakat tartalmazzák. Többet találtam, mint hittem volna.

táncol: táncot jár, táncot lejt, táncot rop

táncolni kezd: táncra kerekedik, táncra perdül

rávesz valamire: táncba visz

mindenben igazodik valaki kívánságához: úgy táncol, ahogy valaki fütyül (neki)

minden meg van engedve: Szabad a tánc

könnyű rávenni arra az embert, amit maga is akar: 

Könnyű Katát táncba vinni, Könnyű Katót táncba vinni, Könnyű Katit táncba vinni

A SZÓ

 

 A "szó" szavunkkal több mint 150 szókapcsolatot és helyzetmondatot találtam. Rengeteg olyan létezik, amelyeket a mindennapos társalgás során használunk, például: 
 

szaporítja a szót 
  szóhoz sem jut  
a szó szoros értelmében  
nem válogatja meg a szavait  
Egy szó, mint száz...
 

Azonban olyanokra is rábukkantam, amiket eddig nem ismertem, vagy szinte egyáltalán nem használtam:
 

csak a szónál marad; csak a szó marad - nem jut el a tettig valaki; nem valósul meg valami  

egy szót se szól, azt is lassan mondja - szűkszavú  

egyik szavával agyonüti a másikat - megcáfolja előbbi kijelentéseit  

fog a szó valakin játszik a szavakkal - "ügyeskedik" a szavakkal  

jól megrágja a szót - átgondolja, mit mondjon  

nem áll meg a szó valakiben - nem tud titkot tartani  

szó fér valakihez v. valamihez - kifogásolni lehet 

Szóból ért az ember/a magyar - Akinek baja van, mondja meg nyíltan. 

Végül: különösen szépnek találom a 
 

visszaadja valakinek a szavát - feloldja az ígérete teljesítése alól  

szóval illet - megró 

bennszakad a szó valakiben - nem tudja folytatni 
 

szókapcsolatokat. Utóbbi Arany János magával ragadó soraiban is fellelhető. Edward király a Montgomery várban szállást véve felszólítja a walesi urakat, hogy dicsőítsék őt. Ekkor:

Egymásra néz a sok vitéz,  

A vendég velsz urak; 

  Orcáikon, mint félelem, 

 Sápadt el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad, 

Lehellet megszegik. - 

Ajtó megől fehér galamb, 

Ősz bárd emelkedik. 

Ő az első énekes, akit Edward máglyára küld, s követi még 499. (Arany János: A walesi bárdok)

Szóval, hogy szó ne érje a ház elejét, ez lesz az utolsó szavam: a fentiek forrása a Magyar Szólástár (főszerk. Bárdosi Vilmos; Tinta Könyvkiadó; Budapest, 2004).